A vegetáriánus és a veganizmus egyre nagyobb, növekvő tendenciát mutat a háztartásokban és a boltok polcain is, de az már kevésbé terjedt el, hogy mik is ezek a fogalmak és pontosan honnan eredeztethetőek.
Maga a vegán kifejezés megalkotását Donald Watsontól eredeztetik, aki a brit Vegán Társaság társalapítója is egyben és a negyvenes években alkotta meg a szót a tejtermék nélküli vegetáriánus kifejezésre vonatkoztatva. Később ez tovább bővült, amikor már egyfajta világnézetet, szemléletmódot jelölt arra a felfogásra, hogy az állatok kizsákmányolása nélkül is lehet élni. Két fogalmat kell megkülönböztetnünk először is ahhoz, hogy a vegán fogalmat jól körül tudjuk írni: vegánok és vegetáriánusok. Mi a különbség közöttük?
A vegánok a vegetáriánusokhoz hasonlóan nem fogyasztanak állathúst, viszont a vegetáriánusokkal ellentétben ők a tojást, a halat és a tejtermékeket sem vesznek magukhoz. Megkülönböztetünk még lakto-ovo (tejterméket és tojást), lakto (csak tejterméket), és ovo vegetáriánust is (csak tojást fogyaszt).
A vegánok hivatalosan semmilyen állati eredetű élelmiszert (így például zselatint és mézet sem) nem esznek, ehelyett kizárólag növényi eredetű táplálkozást folytatnak. Néha azonban különbséget tesznek a vegánok és a veganizmus különböző típusai között. Az étrendi vegán az, aki kihagyja az étrendjéből az állati termékeket. Az etikai vegán vagy vegán életmódú kifejezést gyakran alkalmazzák olyan emberre, aki nemcsak vegán étrendet követ, hanem a vegán filozófiát élete egyéb területeire is kiterjeszti.
Persze vannak „alternatív” vegetáriánus táplálkozási formák, ám őket hivatalosan mégsem tartjuk vegetáriánusnak, ugyanis bár csak kis mennyiségben, vagy ritkán, de ők fogyasztanak halat vagy húst. A halakat fogyasztókat hívják peszkatariánusoknak, az alkalmanként húst fogyasztókat pedig “szemi-vegetáriánusoknak” vagy flexiteriánusoknak.
