Nem is gondolnánk talán, hogy a generációs különbségek nemcsak a ruházkodás, az életvitel vagy éppen a munkához való hozzáállásban, de a táplálkozáshoz és a táplálkozással kapcsolatos attitűdökhöz is hozzájárulnak. A különböző korúak főzési és étkezési szokásai között nagy különbségek mutatkoznak, amelyek napi szinten jelennek meg előttünk.
Felnőtt egy olyan generáció, akinek az étel már nem ugyanazt jelenti az életében, amit a korábban születetteknek. Ez jelenti egyrészt a tudatosságot az Y és Z generáció esetében, mert sokkal jobban válogatva, sokkal minőségibb ételeket készítve táplálkoznak. 2010 környékén volt egy erőteljes gasztro-forradalom, amelyek lenyomata a mai fiatalokban jól érezhetően megjelenik. A kétezres évek elejével ellentétben már nem divat a cukros, szénsavas üdítő, inkább a kézműves, szálas jeges tea dívik. A gyorséttermek sikere után egyre inkább a kicsi, street food üzletek vagy a kézműves pékségek. Igény van a változatos, sokszínű és szépen fotózható ételekre, ami szöges ellentétben áll a nagyszülők generációjának a hozzáállásával, ami az élelmiszereket illeti, hiszen ők még a háború után születtek, és bennük van a spórolás, a nem válogatós hozzáállás az étkezéshez és persze a minél zsírosabban, tartalmasabban való ételkészítés is.
Az idő eljárt efelett a gondolkodásmód felett, már nem kell drasztikusan spórolni, se az étel előállításával nem kell már törődni, se a beszerzés nehézségeivel küzdeni. Most már nem a mennyiség, hanem a minőség és a kinézet fontos, ritkán látni étteremben olyan fiatalt, aki nem fényképezné le az ételt, amit rendelt, mielőtt elfogyasztaná.
És ez a tudatosság, ez generáció hozta fel a vegán életmódot és egyben honosította meg, mint életformát, ezenkívül az organikus élelmiszereket és az élelmiszer-ipari botrányokat is. Hogy ne csak jót mondjuk: a tudatosság ellenére itt a legnagyobb a túlsúlyos gyerekek aránya, az alacsony tápértékű élelmiszerek választása és a túlzott alkoholfogyasztás is.
